2010-ben a két fizikus, Sir Andre Geim és Sir Kostia Novoselov fizikai Nobel-díjat kapott. Ennek oka a kétdimenziós "grafén" anyaggal kapcsolatos úttörő kísérletük volt. Azóta gombamód szaporodnak a kutatóintézetek a grafén költséghatékony, nagyüzemi előállításának kutatására.

Andre Geim már 2014-ben megjósolta, hogy az új anyag költséghatékony előállítása a vártnál nagyobb kihívást jelent. Még akkor is, ha a nagyvállalatok sok időt és pénzt fektetnek be a grafénkutatásba, az iparág számára elfogadható eredmény még mindig akár 40 évig is eltarthat. Mindazonáltal a tudomány sokat vár a graféntől, amely olcsó grafitból áll, és ideális alternatívája a korábbi indium-ón-oxidnak (ITO). Ennek oka, hogy az eddig elért egyedi kutatási eredmények betekintést nyújtanak a grafén jövőbeli alkalmazásaiba.

A grafén számos pozitív tulajdonsága miatt elképzelhető a jövőbeni felhasználása a következő alkalmazási területeken:

• átlátszó és mindenekelőtt rugalmas okostelefon-alkalmazásokhoz, mivel akár 20% -kal is nyújtható az anyag károsítása nélkül.
• átlátszó laptopok esetében, mert az átláthatóság 97,3%
• különösen könnyű, de ugyanakkor erős és hatékony közlekedési eszközök és repülőgépek esetében, mivel a grafén könnyebb, mint a pamut, de erősebb, mint az acél.
• napelemekben való használatra, mert ez az egyik legjobb hővezető.
• kis számítógépes chipek esetében, amelyek gyors elektronikát igényelnek, mivel az elektronok nagyon jó vezetőképességük miatt körülbelül 200-szor gyorsabban mozognak, mint a szilíciumban.

Így láthatjuk a grafén hatalmas gazdasági potenciálját, amely számos előnye miatt van. Kíváncsiak vagyunk, hogy valóban 40 évbe telik-e, amíg az ipari termelésre megfelelő megoldás születik.